Tudnivalók az érettségi vizsgáról

Általános szabályok

30 perccel a vizsga megkezdése előtt meg kell jelenni a vizsga helyszínén.

• A vizsga megkezdése előtt azonosító okmánnyal (személyi igazolvány, útlevél, diákigazolvány) igazolni kell a személyazonosságot.
• Mobiltelefonokat kikapcsolt állapotban, külön helyen kell elhelyezni.
• Mobiltelefon számológépként sem használható!

Az írásbeli vizsga típusai

Összefüggő: egy feladatlapon az írásbeli teljes időtartama alatt dolgozhatunk (pl. történelem)

Több vizsgarészből álló: az egyes részek megoldására fordítható idő lejártával a dolgozatrészt be kell adni, később már nem lehet dolgozni rajta.(pl. angol nyelv)

• Az első dolgozatrészre a vizsgázó ráírja a pótlapok számát, amelyre előzetesen ráírta a nevét. A vizsgázó a dolgozatot az asztal szélére helyezi.
• A felügyelő tanár beszedi a dolgozatokat és kiosztja a második részt.
• Az idő leteltével a felügyelőtanár összeszedi a dolgozatrészt.
• Ha van 3. és 4. vizsgarész, akkor a folyamat ismétlődik.
• A vizsgázó a nevét, az osztályát minden egyes feladatlapra ráírja.

Mit használhatunk a vizsgán?

• Előre elkészített feladatlapok
• Az iskola bélyegzőjével ellátott lapok
• Íróeszközök:
  • kék/fekete golyóstoll
  • rajzok elkészítéséhez ceruza
  • lefestőt, korrigálót használni NEM SZABAD!
• Javítás: egy vízszintes vonallal át kell húzni a hibás részt
• Saját megengedett segédeszközök, ami tantárgyanként változó - kölcsön nem kérhető!
• A vizsgázónak a dolgozat elkészítéséhez útbaigazítás, segítség nem adható.
• Használható segédeszközök: a vizsgázónak kell hoznia, kölcsön nem adható egymásnak, bejegyzést, írást nem tartalmazhat!

Használható segédeszközök: a vizsgázónak kell hoznia, kölcsön nem adható egymásnak, bejegyzést, írást nem tartalmazhat!

Magyar nyelv és irodalom: helyesírási szótár - termenként 4 -4 db-t az iskola biztosít.

Matematika: függvénytáblázat, szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép, körző, vonalzó, szögmérő.

Történelem: történelmi atlasz. Használható még helyesírási szótár is, amit az iskola biztosít.

Idegen nyelvek: nyomtatott szótár (a 4. részhez használható).

Informatikai ismeretek: számítógép a megfelelő szoftverekkel, amit az iskola biztosít

Gázipari és fluidumkitermelési ismeretek: Szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép, műszaki táblázatok (egyidejűleg akár többféle is), toll, ceruza, körző, 2 db vonalzó, radír

Fodrászati ismeretek: Szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép, periódusos rendszer

Kozmetikai ismeretek: Szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép, periódusos rendszer

Piszkozat és üresen maradt részek

• A piszkozatot és az üresen maradt részeket vizsga végén a vizsgázónak át kell húznia.
• Ha az írásbeli több vizsgarészből áll, akkor minden egyes dolgozatrész beadása előtt át kell húzni a piszkozatot és az üresen maradt részeket. 

Tantárgyi írásbelik (középszint)

A vizsgaterem elhagyása

Indokolt esetben a vizsgázó - egyszerre egy - elhagyhatja a vizsgahelyiséget.
A vizsgadolgozatot át kell adnia a felügyelő tanárnak.
A felügyelő tanár ráírja a kiment .....-kor, bejött ....-kor szöveget a dolgozatra és a jegyzőkönyvre
A felügyelő tanárok óránkénti váltásban ügyelnek.

Írásbeli vizsga végén

• A felügyelő tanár és a vizsgázó közösen ellenőrzi a dolgozatokat.
• A tisztázati és piszkozati lapok számának táblázatban rögzített helyességét mindketten nyugtázzák.
• A felügyelő tanár a vizsgázó jelenlétében rögzíti a beadás időpontját.
• A vizsgázó távozik a vizsga helyszínéről.

Szabálytalanság

Ha a felügyelő tanár szabálytalanságot észlel:

• elveszi a vizsgázó dolgozatát
• ráírja, hogy milyen szabálytalanságot észlelt
• ráírja az elvétel idejét, aláírja,
• visszaadja a vizsgázónak.

Értesíti az igazgatót (folyosós felügyelővel).
A vizsga befejezése után az igazgató kivizsgálja az ügyet.
Jegyzőkönyv készül.
Döntés születik:

• a vizsgarész figyelmen kívül hagyásával értékelik
• az adott tárgyból javító vizsgát kell tenni
• minden tárgyból javító vizsgát kell tenni

Késés, idő előtti távozás

Ha a felügyelő tanár már megadta az engedélyt a vizsga megkezdésére, a késve érkező már nem engedhető be a vizsgaterembe!

Fel nem róható okból (minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására) - pótló vizsgát tehet a vizsgázó

Felróható okból - javító vizsgát tehet a vizsgázó
Ha nincs lehetőség pótló vizsga letételére az adott vizsgaidőszakban az igazgató engedélyezheti az írásbeli vizsgarész szóbelivel való kiváltását

Írásbeli vizsga után

A felügyelő tanár átadja az igazgatónak a jegyzőkönyveket és a dolgozatokat.
Az igazgató megszámolja a dolgozatokat tartalmazó borítékokat.
Az igazgató aláírásával lezárja a jegyzőkönyveket.

A dolgozatok megtekintése

A középszintű és emeltszintű vizsgadolgozatok 2022. május 30-án az iskola könyvtárában tekinthetők meg.

Szóbeli vizsga előtt

Az első napon 7 óra 30-ra minden vizsgázónak meg kell jelennie (ünneplőben).

Ekkor az érettségi elnök ismerteti:

• a vizsgabizottságnak a vizsgázókat érintő döntéseit
• az írásbeli vizsgán elért eredményeket
• az észrevételek elbírálásának eredményét (emelt szinten is!)
• a szóbeli vizsgával kapcsolatos tudnivalókat
• az eredményhirdetés helyét és idejét
• a jogorvoslat lehetőségét.

A vizsga előtt 30 perccel meg kell jelenni. 

A középszintű szóbeli vizsga

• A témakörök rendelkezésre állnak, a tételek titkosak
• A témakörök az intézmény szakmai programjának 26. pontjában (25. oldal) vannak rögzítve
• 8-tól 18 óráig zajlik a vizsga
• A feleletek idején legalább 3 bizottsági tag jelenléte szükséges
• Egyszerre maximum 6 vizsgázó lehet a teremben
• A felelet előtt 30 perc gondolkodási idő áll rendelkezésre tantárgyanként.
• KIVÉTEL: idegen nyelv, ahol nincs felkészülési idő
• A felelet időtartama maximum 15 perc lehet tantárgyanként
• A segédeszközöket a kérdező tanár készíti elő, de a vizsgázó választja ki.

A szóbeli felelet

• Jegyzet készíthető, de szabad előadásban kell vizsgázni
• A vizsgázó önállóan felel, de ha elakad, vagy súlyosan téved, segítséget kaphat
• A vizsgázót nem szabad félrevezetni, a tétel kifejtésében megzavarni
• A felelet akkor szakítható félbe, ha a vizsgázó súlyosan tévedett, az idő eltelt
• Ha a vizsgázó a tétel kifejtését befejezte, a vizsgabizottság tagjai kérdéseket tehetnek fel.

Mindenkinek jó felkészülést és sikeres vizsgákat kívánunk!