Iskolánk 2010. április hónapban Széchenyi emlékhónapot rendez
“a  legnagyobb magyar” emlékére.

A Széchenyi emlékhónap rendezvényei

A Széchenyi emlékhónap feladatai iskolánk osztályainak

Egy kis történelmi visszapillantás

A reformkor volt a magyarság legpozitívabb korszaka.
A mottója: „Jelszavaink valának: haza és haladás.”
A haza az ország jogaiért való harc elszakadás nélkül. A haladás az ország polgári, társadalmi átalakulására, a feudális struktúra felszámolására (jobbágy felszabadítás, közteherviselés, törvény előtti egyenlőség) irányuló mozgalom.

A reformkor egyik legjelentősebb alakja
Gróf Széchenyi István (1791-1860).

Széchenyi István a bécsi és a nagycenki kastélyban nevelkedett. Ifjú korában részt vett a napóleoni háborúkban. Tudatosan kiművelte önmagát, sokat utazgatott, az Angliában töltött idő alatt rádöbbent Magyarország elmaradottságára.

Elméleti munkássága:

1825-1827-es országgyűlésen döntenek a 9-rendszeres bizottság újra életbe léptetéséről, ill. Széchenyi kijelenti, hogy 1 évi jövedelmét felajánlja egy magyar nyelvű akadémia fejlesztésére (Tudományos Akadémia).

1830-ban kiadja Hitel c. művét, mely egy összefüggő reformprogram. Széchenyi egy bécsi banktól kért hitelt birtoka fejlesztésére, de a magyar nemeseknek nem adnak hitelt az 1351. óta érvényben levő ősiség törvénye miatt (a föld el nem idegeníthető). Széchenyi ezért javasolja az ősiség törvény eltörlését, mert így kaphatnának a magyar nemesek hitelt a modernizáláshoz.

 Ezen kívül javasolja még:

• a robot eltörlését, helyette bérmunkások alkalmazását, mert ők érdekeltek lennének a hatékonyabb munkában
• a céhek eltörlését
• a belső vámok eltörlését: akadályozzák a belső gazdaságot, kereskedelmet
• a limitáció eltörlését: az árakat a hatóság szabja meg ekkor
• a monopóliumok eltörlését: egyedárusítási jogok

1831-ben megjelenik a Hitel című munka taglalatja, mely egyfajta bírálat az arisztokrácia konzervatívabb képviselőjétől, Dessewffy Józseftől.

1831-ben megjelenik a Világ c. műve. Ez igazából világosságot, fényt jelent. Ebben a műben válaszol a támadásokra és a jobbágyság kérdését boncolgatja.

1833-ban megjelent Stádium c. művében minden fontosabb reformjavaslatát összesűrítve írja le 12 pontban.

A konzervatív nemesek megorrolnak rá és meggyűlölik reformjaiért.

Gyakorlati munkássága:

1827-28: megjelenik Lovakrul c. műve: melyben a lótenyésztésről, a lóversenyről, a kaszinózásról ír, mint a közösségi élet fejlesztésére szolgáló lehetőségről, mely esélyt ad arra, hogy a nemesség összegyűljön és megvitassák a dolgokat. Megalakította a Nemzeti Kaszinót.

Emellett sokat tett Pest-Buda fővárossá fejlesztése érdekében is:

• hajógyártás és téli kikötők építése
• gőzzel hajtott hengermalom
• Al-Duna szabályozása (Vaskapu 1831) – dunai gőzhajózás
• ‘40-es évek: Tisza szabályozása
• selyemhernyó tenyésztés, selyem manufaktúra Pesten
• ‘40es évek: Pest-Vác első vasútvonal
• Lánchíd megépítése, mely a fejlődés szimbóluma lett

A reformkori országgyűlések:

Elfogadták:

• A Partium visszacsatolását – Részek (Erdély és a Csonka Magyarország határa közti rész)
• Nem nemes is lehet felperes – törvény előtti egyenlőség kezdete
• A törvények nyelve a latin helyett a magyar lett
• A Nemzeti Múzeumnak fél millió Ft-ot ajánlottak fel
• Gyűjtést rendeznek a Nemzeti Színház javára
• A Lánchídon mindenkinek kell fizetnie hídpénzt

Nem fogadták el azonban a Kölcsey által felhozott önkéntes örökváltságot.

1831-ben a kelet felől elérkezik hozzánk a kolerajárvány, mely ellen karanténnal és fertőtlenítő porral védekeznek, melyek azonban többször halált okoztak. A jobbágyok úgy gondolják, hogy a nemesek ki akarják őket irtani, ezért jobbágylázadások törnek ki Észak és Kelet Magyarországon.

1831-ben báró Wesselényi Miklós erdélyi főúr kiadatja Balítéletekről c. művét, melyben az örökváltság, a törvény előtti egyenlőség, a közteherviselés, a sajtószabadság és a zsidóság emancipációja mellett foglal állást.