Szép Viktória, Szörcsök Dániel és Novák Nóra közös kiállításának megnyitója.

Viktória és Dániel iskolánk diákjai, Nóra a védőnő gyermeke.
Nóra 19 éves, Pécsre jár egyetemre. Rajzolni, festeni többé kevésbé autodidakta módon tanult meg. Rajztechnikája változásával fokozatosan változtak az általa feldolgozott témák. A kezdeti állatokat ábrázoló rajzokat fokozatosan felváltották a portrék, melyek mellett szívesen próbálkozott tájképekkel. Képei lényeges hányada azonban mindenképpen a fantasy kategóriába esik. Elsősorban rajzol, mivel a festés sokkal időigényesebb folyamat, de szívesen kísérletezik a különböző technikákkal. A rajzolásnál a grafitot részesíti előnyben. Festésnél a kedvence az akvarell, valamint az újabban megismert guash (tempera).

A tárolókban láthatjuk Szép Viktória munkáit és Szörcsök Dániel gyöngytechnikával készült alkotásait.

A népművészetben a gyöngyöt, mely ősi divat, díszítési céllal viselték. A parasztlányok, menyecskék templom táncos rendezvényen viselték. A gyöngysorok száma, színe, anyaga jelölte a személy életkori szakaszát. Volt hétköznapi, ünnepi, templomi, táncestre készült is. Anyaga, száma a vagyont is mutatta. A 18. századig igazgyöngy, korall és gránát került  a nők nyakába. A 19-20. század dísze az üveggyöngy. Általában vásárokban és búcsúkban jutottak hozzá.

A gyöngy egyben díszítőelem, és jó játék is. Állatfigurákat, virágokat, kulcstartót és számos hasznos dolgot lehet belőle készíteni.

Kiváló foglalatosság felnőttek és gyermekek számára is!

Az bemutatkozók munkái magas színvonalon létrehozott alkotások, melyek még az iskolai feladatok tartalmát tükrözik, de megjelennek az autonóm törekvések is, melyek fontos kiindulópontjai lehetnek a későbbi egyéni alkotómunkának is.

Képek a kiállításról ITT! 

Nagykanizsa, 2009. november19.

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Ozorai György ifjúságvédelmi felelősnek a kisebbségekért végzett áldozatos tevékenységéért „Nagykanizsa Megyei Jogú Város Kisebbségeiért” kitüntető címet adományozta, valamint az erre emlékeztető díszoklevéllel és kisplasztikával, valamint 100000 Ft pénzjutalommal ismerte el kiemelkedő tevékenységét.

Ozorai György kiskereskedő családból származik. Általános iskolai tanulmányait Nagykanizsán, középfokú tanulmányait Zalaegerszegen végezte. 1969. Augusztus 1-jétől gépésztechnikusi végzettségével a nagykanizsai Finommechanikai Vállalatnál helyezkedett el, ahol üzemtechnikusként dolgozott 1973. Augusztus 14-ig. Már a következő napon a jelenlegi munkahelyén, a nagykanizsai Zsigmondy Vilmos és Széchenyi István Szakképző Iskola jogelődjénél helyezkedett el. Azóta az intézmény dolgozója. Folyamatos továbbtanulásai során 1973-ban megszerezte a géplakatosi szakmát, 1976-ban a győri Közlekedési- és Távközlési Műszaki Főiskolán műszaki oktató oklevelet szerzett, 1981-ben betanító ívhegesztő és betanító lánghegesztő vizsgát tesz, 1999-ben gyermek- és ifjúságvédelem tanfolyamot, majd drogprevenciós tanfolyamot végzett, 2000ben a soproni Benedek Elek Pedagógiai Főiskolán szociálpedagógus és családpedagógus főiskolai oklevelet szerzett, 2001-ben iskolai egészségnevelés tanfolyamot végzett, 2002-ben családsegítő továbbképzésen vett részt.

1998/1999-es tanévtől ifjúságvédelmi felelősként dolgozott illetve dolgozik a Zsigmondy-Széchenyi SZKI-ban.
…

Forrás: Szuperhír (www.szuperhir.hu)

Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be a Himnusz megírását, 1989 óta minden esztendőben ekkor, január 22-én ünnepeljük a magyar kultúra napját. Az évfordulóra emlékezhettünk tegnap is. Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be Himnusz című műve megírását
Az ünnephez méltó módon, több száz fiatal közös előadásában hallhatta a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház közönsége a Himnusz című költeményt, majd annak megzenésített versszakát a megyeszékhely önkormányzatának tegnapi rendezvényén.
A Zalaegerszegi Egyesített Ifjúsági Énekkar tagjainak gyűrűjében aztán Nemes László festőművész, Zalaegerszegért-díj birtokosa mondott köszöntőt. Beszédében úgy fogalmazott, a magyar kultúra napja megmaradásunk, fennmaradásunk ünnepe, kihívása volt és marad. Az, hogy több mint ezer éve, az olykor különösen mostoha körülmények ellenére is európainak vallhatjuk magunkat, bizonyítja akaratunk erősségét. Voltunk nagyok és kicsik, voltunk fent és lent. Semmi nem hullt az ölünkbe, mindenért meg kellett küzdenünk, ám a kudarcok ellenére vagyunk és remélhetőleg leszünk.
Nemes László felidézte a magyar nép történelmének fejezeteit, kitért rá, napjainkban az egységesülő Európa részeként tapasztaljuk a globalizáció erejét, építő és romboló hatását. Hangsúlyozta, új terveket kell kidolgozni, okosan és türelmesen, hogy bizonyítsuk értékeinket és megmaradási vágyunkat. Mondandóját azzal zárta, hogy az idei a magyar reneszánsz éve, az ünneplés mellett pedig tegyünk azért, hogy a magyarság, a magyar kultúra megtalálja igazi helyét a világban.
A teátrumbeli műsor keretében a Zalai Táncegyüttes, a színház művészei, a Canterina Kamarakórus, a Zalaegerszegi Városi Vegyeskar, a Zalaegerszegi Szimfonikus Zenekar és a Zegasztár nyertesei léptek a nagyérdemű elé.
A Kultúra Mecénása-díjat a Flextronics International Kft.-nek ítélték oda, a 2008-as év valamely kulturális rendezvényét szponzorálók Támogatói oklevéllel gazdagodtak.
A gálát megelőzően ugyancsak a Hevesi-színházban mutatták be a Pannon Tükör irodalmi folyóirat első számát, illetve az érdeklődők elé lépett 100 éves a Nyugat című produkciójával a Zrínyi Miklós Gimnázium szépirodalmi műhelye is. A Zala Megyei Levéltár virtuális kiállításra csábította a látogatókat, akik a Vitrin Kortárs Képző- és Iparművészek Társaságának tárlatán grafikákban, festményekben, plasztikákban, szobrokban, kerámiákban és tűzzománc művekben is gyönyörködhettek.
Több mint tíz éve rendezik meg a magyar kultúra napján a zalaegerszegi Ganz-Munkácsy középiskolában a Himnusz-Szózat mondó versenyt, melyen tegnap 32 középiskolai tanuló vett részt a megyéből. Első helyen Baksa Rebeka, a zalaegerszegi Deák, másodikon Ujj Dániel, a lenti Lámfalussy, harmadik helyen pedig Novák Roland, a nagykanizsai Zsigmondy- Széchenyi középiskola diákja végzett. Különdíjat vehetett át Benyovszky Tünde, a Ganz székhelyiskola és Kaczor Gábor, a Munkácsy-tagiskola diákja.
Nagykanizsán a közművelődési és közgyűjteményi intézmények közösen ünnepelték a Magyar Kultúra Napját. Délelőtt a városi könyvtár szolgáltatásait bemutató kiállításra került sor, majd délután 16 órakor a Múzeumi Esték rendezvénysorozat keretében dr. Németh József irodalomtörténész tartott előadást a város 19. századi szellemi kisugárzásáról. Ezt követően a Hevesi Sándor Művelődési Központban nyílt meg a kanizsai képző- és iparművészek tárlata, melynek során számos helyi művész – így például Ambrus Márta, Burkus József, Csávás Csaba, Ferkovics József, Kustár Zsuzsa, Járási ildikó, Ludvig Zoltán, Orosz Gergely – alkotásait tekinthették meg az érdeklődők. Mint azt Lehota M. János esztéta, a tárlat megnyitóján hangsúlyozta: a kultúra válságban van, sőt a művészet maga a válság. Ám ez az állapot segíti abban az alkotókat, hogy egyediek, sokszínűek legyenek, hogy mindenki a saját értékeit közvetítse.
A HSMK kamaratermében folytatódó ünnepi programon Marton István polgármester köszöntötte az egybegyűlteket. Mint mondta: a magyar kultúra része a nemzeti azonosságtudatnak, olyan hagyomány és érték, melyet ápolni, s őrizni kell. Ez az erő hozta létre a nép ajkán születő dalokat, a kezek által formált tárgyakat, eszközöket, s nem utolsó sorban az anyanyelvet, melyen a nemzet imája, a Himnusz is íródott, s amely egyformán szól mindenkihez.
A köszöntő után a Város Vegyeskara és a Hevesi Sándor Versmondó Kör ijfú tagjai adtak ünnepi műsort.
Letenyén a könyvtárban rendezték az ünnepséget, melynek során a tótszentmártoni művésztelepen készült alkotásokat tekinthették meg az egybegyűltek.
A magyar kultúra napja alkalmából adták át a Pro Cultura Keszthely Díjat. A rangos városi elismerést ezúttal Czoma Lászlónak, a Helikon Kastélymúzeum igazgatójának ítélte oda a keszthelyi önkormányzat. Ünnepi beszédet Alföldi Zoltán egyetemi docens tartott, aki elsősorban a kultúra közösségteremtő funkcióját hagsúlyozta.
- A város és a kastély között folyamatosan javul a kapcsolat, aminek egyik legszebb szimbóluma az egykori Amazon szálló – hangzott el a díjazottat méltató laudációban. Mindez arra utalt, hogy az önkormányzat közreműködésével még tavalyelőtt egy kisebb parkot alakítottak ki a romos épület előtt, ami már hosszú ideje a Helikon Kastélymúzeum kezelésében áll.
Távollétében a helybéli Kertész Lajos zongoraművészt is köszöntötték, akit a közelmúltban tüntettek ki a Terfort Ágoston Közoktatási Díjjal.
Hévízen Latinovits Zoltán emlékét elevenítették fel, Pálfy Margit színművész közreműködésével láthattak emlékelőadást az érdeklődők a helyi művelődési házban.
Lentiben a hagyományoknak megfelelően ez évben is a város oktatási intézményei és amatőr művészeti csoportjai készítettek összeállítást a magyar kultúra napja tiszteletére. A tegnap esti műsor szónoka dr. Bence Lajos muravidéki költő, a Népújság főszerkesztője volt, aki kitért a nemzet egységére, a határon túli és az anyaországban élő magyarok összefogásának fontosságára is. Őrizzük értékeket a hétköznapokban is?

Forrás: Zalai Hírlap

Ne gyújts rá! – ez volt a jelmondata annak a programnak, melyet a Zsigmondy-Széchenyi Szakképző Iskolában rendeztek a Füstmentes Naphoz kapcsolódva.

Az intézményben nem hunynak szemet a fiatalkorúak dohányzása felett, ezért is került sor az immár hagyományos rendezvényre. Ismeretterjesztő anyagok segítségével hívták fel a tanulók figyelmét a káros következményekre és szövődményekre. A cél a felvilágosítás valamint az elrettentés.  Hétfőn aki cigarettáját bedobta a gyűjtőládába, csokit, vagy almát kapott cserébe. A csábító cserelehetőségnek sokan nem tudtak ellenállni.

„Aki eljön ide az aulába óráról és van cigije, meglátja a csokoládét, egyből hanyatt esik tőle, úgy gondolja, hogy az egész szálat be kellene dobni a gyűjtőbe, és akkor úgyis egészségesebb lesz.” – mondta Baksa Balázs szervező.

Idén – a bedobott cigaretták számából következtetve – nagyobb sikert könyvelhettek el, mint tavaly. A diákok és felnőttek kipróbálhatták továbbá a Vitalográfot, mellyel a  tüdő  befogadóképességét mérik. Megtapasztalhatták, hogy a dohányosok tüdejének kapacitása az átlagoshoz képest jóval kisebb.  A témával bővebben Házban ház körül című magazinműsorunkban foglalkozunk.

Forrás: KanizsaTV

Az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésének 51. évfordulóját megyénk településein is megünnepelték, a legtöbb helyen hétfőn és tegnap.

NAGYKANIZSÁN ünnepi zászlófelvonással kezdődött a megemlékezés. A folyamatosan szemerkélő eső távol tartotta a tömegeket, csupán a város vezetői, a politikai pártok és a civil szervezetek képviselői jöttek el a Deák térre. A zászlófelvonás után a volt Károlyi-kertbe, mai nevén 56-os emlékkertbe vonultak az ünneplők.

Az emlékkertben a hősi emlékműnél, a kopjafánál, majd Orbán Nándor, egykori nemzetőr parancsnok táblájánál helyeztek el koszorúkat. Az emlékezők ezt követően a HSMK-ba siettek, ahol Marton István polgármester mondott beszédet.
Mint elhangzott: 1956 örökösei azok, akik lélekben fiatalok maradtak, akik nem kényelmesedtek el, nem dőltek hátra, s akiket semmilyen hatalom nem tud megfélemlíteni. A polgármester azt mondta: ma sem szabad bedőlni az álreformoknak és a hamis ígéreteknek.
A beszédet követően a Politikai Foglyok Országos Szövetsége által adományozott A Hazáért érdemkereszt arany fokozatát vehette át Rózsás János. A szervezet 1956-os emlékplakettel jutalmazta Bartal György Andrást, a szövetség zalai elnökhelyettesét, Miha Tamásnét, a nagykanizsai Rozgonyi Polgári Kör elnökét és Horváth Jánosnét, az Együtt Kiskanizsáért Egyesület vezetőjét.
Az elismerések átadása után a Zsigmondy-Széchenyi SZKI diákjai adtak ünnepi műsort a HSMK-ban. Délután szintén a művelődési központban került sor a középiskolások városi versmondó versenyére, melyet Nagy Gáspár Kossuth-díjas költő emlékére rendeztek. Este a kórház kápolnától emlékező fáklyás séta indult.

Forrás: Zalai Hírlap